A bőrgyártás története
A bőrfeldolgozás az ember legősibb foglalkozásának egyike. Az őskori leletek között fejtőkéseket kőből, és csontból készült kaparószerszámokat azonosítottak a szakemberek, amelyeket az ősember kizárólag bőrök feldolgozására használhatott.
Magyarország éghajlati viszonyai a középkorban
A történelem számos időjárás változást ismer, melyeket írásos emlékek nyomán a kereszténység előtti időkig követhetünk nyomon. Ez estben a középkorra fokuszálok, és területileg a Kárpát medencére .A fő hangsúlyt nem csak a csekély írott forrásokra helyezem, hanem főként a különböző dendrokronológiai kutatások eredményeire is.
Égszakadás, földindulás
avagy híradások katasztrófákról
a középkori Magyarországon
Lapozzunk a krónikákba, és az őselemek alapján olvassuk a híradásokat!
A víz
A középkor során több klímaváltozás is végbement. A korszak elején még télen is akadály nélkül át lehetett kelni az Alpokon, és Grönland még rászolgált a nevére. 1200 körül süllyedt a hőmérséklet. Rekkenő nyarak és farkasordító telek kísérték a változást. 1241-42 teléről Rogerius, spalatói érsek feljegyezte: olyan hideg volt, hogy a Duna egyetlen jéghíddá vált. Hiába törték a magyar gyalogosok a jeget, beállt az egész folyam. „… ám a tatárok mégsem mertek átkelni. De… mit ki nem találtak! Sok lovat és ökröt tereltek a Duna partjára, és azok őrizetére senkit sem hagytak három napig. A magyarok azt hitték a tatárok elvonultak, ezért aztán áthajtották a saját oldalukra az állatokat. Innen megtudták a tatárok, hogy a jég olyan szilárd, hogy ők is bátran átkelhetnek rajta… „
Emlékezetes maradt 1457-58 tele is. Február 14-én a Mátyást királlyá választó lovas csapatok a jégen keltek át Rákosról Budára. 1460-ban is szekereztek a folyón. Hídtalan ország volt ez akkor…
A híres Rákosmező
Az országgyűlés intézménye a 15. század elejére alakult ki hazánkban, de előtte is tartottak országos gyűléseket jelentősebb események, királyválasztások alkalmával. A köznemesek a Jagelló kor elején hozták szokásba a rákosmezei táborozást. Itt hallgatták meg 1490-ben a királynak jelentkezőket. Az országban aztán több helyen is tartottak diétát (azaz „egy napra szóló dolgot”) de a Rákos-mező vált a magyar országgyűlések szinonimájává. Már a XII.-XIII. századtól említik, mint hadi tábort és országgyűlési helyszínt. A gyűlést a király hívta össze. Két hétig, de esetenként két hónapig is tanácskoztak. Az országgyűlés nyelve a magyar volt.
Nádorok, grófok, kancellárok
Az augusztusi nap a hegyek mögé bújt, s az éj kezdte felaggatni sötétkék palástját a szemhatárra, mikor a szőlőtőkék közt vezető úton porfelleg kerekedett. Acél villant, és a szájtáti nép felmordult: „ Jönnek!” Fáklyák lobbantak mindenütt. A dél óta makacsul kitartó polgárok tömege ellepte a falakat és a városka főutcáját. Mint a szőlőfürtök úgy csüngtek az emeletek szűk ablakaiban, hogy láthassák a magas rangú vendégeket. Maga a nádor fog megszállni a városban! Az országgyűlésre tart, s vele van a tárnokmester, sőt a főlovászmester is! Ilyen megtiszteltetés ritkán éri a városkát. Több is ez annál: bíz ez szerencse! Ma este a lakománál, sok mindent elrendezhet a városi elöljáróság ha ügyesen forgatja a szót, no meg a boroskancsót. Szóba hozhatják a peres ügyeiket, melyek évek óta porosodnak a kancellária valamelyik polcán. Panaszt tehetnek a környékbeli földesúrra, aki úgy viselkedik az utóbbi időben, mint egy rablólovag! Mert amúgy az is, de ezt a világért sem jelentenék ki az elöljárók. Isten ments! Még hadat küld ide a király, és még a zsoldosok is sanyargatnák a vidéket. Ám ha valahogy finoman megintené őkelmét a nádor, talán nyugton maradna… Aztán ügyes politikával, s némi arannyal békésen lehet előre jutni a tárnokmesternél is vámszedés jogának ügyében. Ezért várják a fényes csapatot oly állhatatosan, és már itt is vannak! Csattogó zászlókkal röppennek be a kapun az előőrs lovagjai, vagy százan lehetnek, talpig vasban, porlepte köpönyegben, tajtékos paripákon Nem kell az embereket elterelni az útból, mert egy szempillantás alatt a falakhoz lapulnak, s onnan pislogják a bedübörgő vasembereket. Azok félkörben felállnak a kapuval szemben, s így már csak nyakat nyújtogatva lehet látni a belovagló főurakat, kiknek - a rövid beszéd után - térdhajtással adja át a város kulcsát a várispán.
"In vino veritas"
-szögezte le a görög mondás,és ezzel értettek egyet a rómaiak is. Na de mi a helyzet az általunk oly hőn szeretett középkorban? Egyszerűen kihagyhatatlan a borivás kultuszának, s ebből fakadóan a szőlőtermesztésnek a kutatása! Egy becsületes medievalista nem mehet el szó nélkül a téma mellett, mert a bor az egész korszak alatt, a nap huszonnégy órájában jelen volt. Magas kalóriatartalmával befolyásolta a termelőképességet, alkoholtartalmával pedig egy döntő csata kimenetelét...
Receptek
Tyúkfi töltve, tiszta borssal: mellyesztésével úgy élj meg ne égesd, mihelyt megmellesztetted azt is meglángoljad, tiszta vízben állát, körmét elhányjad. Az újoddal benyúlj az nyakán, mind az térdig, szárnyáig felemelgesd a bőrit az húsától, hova az tölteléket teszed. Ha sok eledel nincs az begyiben, zuzástúl vond ki, mert egymáshoz van ragasztva. Ezt a tyukfiat némely szakácsok felszokták fúni, de nem jó, mert néha az embernek dohos a szája, éget bort iszik, s megérzik rajta. A töltelékjét így csináljad: kövér szalonnát petreselyemmel összevágj az főt tikmonyokkal. Nyers tikmonyt is verj bele. Borsold, gyömbérezd! Tölts meg az tyukfiat. Abáld meg, szép húslevet végy reá, annyit amennyit arányzod, hogy megfőzheted benne. Fokhagymát is vess reá egészen, petreselyem gyökeret is hányj rá. Mikor ideje, sózd, borsold, gyömbérezd megint.
A feudalizmus
Majd minden eddigi írásban felmerül ez a fogalom: feudalizmus. De, pontosan tudjuk-e mit takar? Mi okozta a létrejöttét? Mikor, hogyan és hol alakult ki?
Feudum: magyarul földbirtok. Hűbérurak és szolgák közti kapcsolatrendszer, amely a földbirtok járulékaira épül. Területenként azonban más és más struktúrát követ. Nézzük!
Egy társadalmi rendszer viszonyainak fordulata nem előzmény nélküli, hanem egy előző rendszer radikális átalakulása. A feudalizmus kialakulásakor a rabszolgatartó architektúra szociális együttműködési viszonyai változtak meg. Mi okozta, mi kényszeríttette ki ezt?
A forrásokról
Az esszék írásaihoz számtalan forrásból merítettem, ezért nem is áll módomban mindegyik végére lejegyezni azokat. Többnyire a gyerekkoromtól ezidáig összegyűlt ismereteimhez kutattam fel még kapcsolódó írásokat, tanulmányokat, s ezekből okulva, kiegészítetten tártam, (és tárom továbbra is) az olvasó elé a rövid ismertetőimet. Mindazonáltal alább felsorolom a főbb iránymutató művek szerzőit, amik munkáimat és gondolkodásmódomat befolyásolták:
Artner Tivadar
Bajcsy Zs. Endre
Barta Gábor
Bertényi Iván
Csorba Csaba
Dümmert Dezső
Endrei Walter
Granaszlói György
Haraszti Sándor
Hegedűs Géza
Johann Huizinga
John Keegan
Katona Tamás
Kodolányi János
Kristó Gyula
Kulcsár Péter
Kulcsár Zsuzsanna
Makk Ferenc
Makkai László
Márki Sándor
Martin J. Dougherty
Nemeskürthy István
Pethő Tibor
Richard Friedenthal
Szakály Ferenc
Szántó András
Szőllősi Andrásné
Zsolnay László
Barbara W. Tuchman
Tisztelettel: Katona Zoltán